Építészettörténet:
Építészettörténeti korszakok és stílusok, irányzatok:
Az építészetnek, az ember által épített környezetnek több ezer éves története van, amelynek fontos pontjait és korszakait híres épületek is jelzik. Hasonlóképpen neves építészek, irányzatok, iskolák és stíluskorszakok tagolják az építőművészet történetét (bár az igazán jelentős alkotások sokszor épp arról 'ismerszenek meg', hogy szétfeszítik az aktuális stílus kereteit, illetve, hogy éppenséggel nem illeszthetők be az adott alkotó korábbi munkáinak sorába).
Az építészeti stílusokat, pontosabban stíluskorszakokat - sokan sokféleképpen határozták meg (sem a meghatározásuk, sem az elnevezésük nem teljesen univerzális – Angliában, illetve a tengerentúlon nem teljesen egyezik meg a stílusok meghatározása a kontinentális gyakorlattal). Álljon itt mégis a magyar gyakorlatban és építész-oktatásban előfoduló stíluskorszak-meghatározások (korántsem vitathatatlan) listája
barlang-építészet
ősi társadalamak építészete,
távolkelet antik építészete,
az újvilágok antik építészete,
antik görög építészet,
római építészet,
népvándorláskori építészet
bizánci építészet
arab-iszlám építészet
romanika építészete
gótika építészete
klasszicizáló késő barokk építészet
rokokó
copf stílus
eklektika
szecesszió építészet > Jugendstyl, Art Nuovo, stb.
modern építészet
organikus építészet
Bauhaus építészet (formalista-, konstruktivista-, funkcionalista
de Stijl stb.)
Art Deco építészet
posztmodern építészeti irányzatok antropozófia, ökoépítészet, ökodesign
Ezen felsoroláson kívül van a népi építészet, ami egyrészt a mindenkori legalapvetőbb épületfunkció-igényekhez igazodik, másrészt a népi gyakorlat alapvetően konzervatív jellege miatt a legfőbb hagyományőrző eszköznek és tárháznak bizonyul.
A lista végén meg kell jegyezni, hogy korunkat (21. század) nem jellemzi egységes építészeti korstílus, sőt igazi építészeti stílusok sem. Az egyes stíluskorszakokat elemezve megálapítható, hogy a korszakváltásaikat - a mindenkori esztétikai-művészi szemlélet mellett - technikai-technológiai újítások alkalmazása is serkentette. Napjainkban, amikor a tudományos-, technikai- technológiai fejlettség hihetetlen alkalmazási változatosságot kínál, csak az alkotók szubjektív intuíciói (esetenként piaci divatirányzatok) által befolyásolt, sokszínű (stílus)irányzatok többé kevésbé békés(?) egymás melletti léte tapasztalható.
Ugyancsak figyelemfelhívást igényel a modern > modernség fogalma, amelyet a közhasználatban általánosan a 20. század első felének stílusai közül a Bauhaus-irányzatokra értenek. Mélyebb és átfogóbb értelmezése szerint azonban a modernségen a mindenkori társadalmi-, technikai- és technológiai igényekel és adottságokkal összhangban levő, vagy annak fejlődési irányába ható törekvéseket értünk. A modernségnek ez az értelmezése nyújt kulcsot számtalan olyan alkotó értékeléséhez, akik életművükben stílusváltásokat és -visszaváltásokat is felmutatnak.
Építészettörténeti korszakok és stílusok, irányzatok:
Az építészetnek, az ember által épített környezetnek több ezer éves története van, amelynek fontos pontjait és korszakait híres épületek is jelzik. Hasonlóképpen neves építészek, irányzatok, iskolák és stíluskorszakok tagolják az építőművészet történetét (bár az igazán jelentős alkotások sokszor épp arról 'ismerszenek meg', hogy szétfeszítik az aktuális stílus kereteit, illetve, hogy éppenséggel nem illeszthetők be az adott alkotó korábbi munkáinak sorába).
Az építészeti stílusokat, pontosabban stíluskorszakokat - sokan sokféleképpen határozták meg (sem a meghatározásuk, sem az elnevezésük nem teljesen univerzális – Angliában, illetve a tengerentúlon nem teljesen egyezik meg a stílusok meghatározása a kontinentális gyakorlattal). Álljon itt mégis a magyar gyakorlatban és építész-oktatásban előfoduló stíluskorszak-meghatározások (korántsem vitathatatlan) listája
- Őskori társadalmak építészete,
barlang-építészet
ősi társadalamak építészete,
- ókori társadalmak építészete
távolkelet antik építészete,
az újvilágok antik építészete,
antik görög építészet,
római építészet,
- középkor építészete
népvándorláskori építészet
bizánci építészet
arab-iszlám építészet
romanika építészete
gótika építészete
- újkor építészete
- reneszánsz építészet
- barokk építészet
klasszicizáló késő barokk építészet
rokokó
copf stílus
- klasszicista építészet
- romantika építészete
- historizmus
eklektika
- ipari társadalmak építészete
szecesszió építészet > Jugendstyl, Art Nuovo, stb.
modern építészet
organikus építészet
Bauhaus építészet (formalista-, konstruktivista-, funkcionalista
de Stijl stb.)
Art Deco építészet
posztmodern építészeti irányzatok antropozófia, ökoépítészet, ökodesign
Ezen felsoroláson kívül van a népi építészet, ami egyrészt a mindenkori legalapvetőbb épületfunkció-igényekhez igazodik, másrészt a népi gyakorlat alapvetően konzervatív jellege miatt a legfőbb hagyományőrző eszköznek és tárháznak bizonyul.
A lista végén meg kell jegyezni, hogy korunkat (21. század) nem jellemzi egységes építészeti korstílus, sőt igazi építészeti stílusok sem. Az egyes stíluskorszakokat elemezve megálapítható, hogy a korszakváltásaikat - a mindenkori esztétikai-művészi szemlélet mellett - technikai-technológiai újítások alkalmazása is serkentette. Napjainkban, amikor a tudományos-, technikai- technológiai fejlettség hihetetlen alkalmazási változatosságot kínál, csak az alkotók szubjektív intuíciói (esetenként piaci divatirányzatok) által befolyásolt, sokszínű (stílus)irányzatok többé kevésbé békés(?) egymás melletti léte tapasztalható.
Ugyancsak figyelemfelhívást igényel a modern > modernség fogalma, amelyet a közhasználatban általánosan a 20. század első felének stílusai közül a Bauhaus-irányzatokra értenek. Mélyebb és átfogóbb értelmezése szerint azonban a modernségen a mindenkori társadalmi-, technikai- és technológiai igényekel és adottságokkal összhangban levő, vagy annak fejlődési irányába ható törekvéseket értünk. A modernségnek ez az értelmezése nyújt kulcsot számtalan olyan alkotó értékeléséhez, akik életművükben stílusváltásokat és -visszaváltásokat is felmutatnak.