Fogalma:
Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina.
Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája. Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. „Erőszakossága” mégsem destruktív, természetéből adódóan konstruktív.
Az építészet témaköréhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az építés fogalomköre. Mindenképp fontos viszont különbséget tennünk, s ez a különbség alapvetően az esztétika és a technológiai igény mértékében érhető tetten. Egy egyszerű építmény, például egy kerti árnyékszék létrehozása is építés; vagy egy vasúti töltés megalkotása is komoly mérnöki feladat, de ezek egyike sem építészet (bár ez a szemlélet napjainkban egyre többször vitathatóvá válik). Ezt a félreértést általában az „építőművészet” kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényességgel történő épít(őműv)ész tervezői munkára utal.
Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük a belső terek kialakításától kezdve (belsőépítészet) egészen a városi-, esetenként regionális léptékig terjedő építészetet (városépítészet, urbanisztika) is.
Funkcionális felosztása:
A funkcionális felosztás alaprendszere jogilag definiált (lásd a mindenkori építési törvényt):
Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina.
Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája. Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. „Erőszakossága” mégsem destruktív, természetéből adódóan konstruktív.
Az építészet témaköréhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az építés fogalomköre. Mindenképp fontos viszont különbséget tennünk, s ez a különbség alapvetően az esztétika és a technológiai igény mértékében érhető tetten. Egy egyszerű építmény, például egy kerti árnyékszék létrehozása is építés; vagy egy vasúti töltés megalkotása is komoly mérnöki feladat, de ezek egyike sem építészet (bár ez a szemlélet napjainkban egyre többször vitathatóvá válik). Ezt a félreértést általában az „építőművészet” kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényességgel történő épít(őműv)ész tervezői munkára utal.
Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük a belső terek kialakításától kezdve (belsőépítészet) egészen a városi-, esetenként regionális léptékig terjedő építészetet (városépítészet, urbanisztika) is.
Funkcionális felosztása:
A funkcionális felosztás alaprendszere jogilag definiált (lásd a mindenkori építési törvényt):
- az objektum
- földmű (tereptárgy), vagy
- építmény, ami vagy
- épület (pl. valamilyen ház)
- műtárgy (pl. híd, köztéri szobor, vagy villanypózna)
- lakóépületek
- középületek: szakrális-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális- és sportintézmények,
- üzemi épületek termelő-, raktározási-, kereskedelmi-vendéglátó szolgáltatási célú épületek, üzemi irodaházak, üzletek, bevásárlóközpontok, logisztikai központok,
- ez lehet ipari épületek- és gazdasági épületek (a fentiek szerint)
- vagy lehet mezőgazdasági épületek (a fentiek szerint)
- vagy vegyes használatú
- És természetesen vannak különleges rendeltetésű épületek is (pl. laktanya vagy atomerőmű, repülőtér, stb.)
- műemlékvédelem, műemlékék helyreállítása